2015. február 1., vasárnap

9. Fejezet: Koncert


Mi? Miért? Máris? Nem hiszem el! Már reggel van? Borzasztó... Az az idióta csengőhang, komolyan már át kellene állítanom, de mikor odajutok, mindig elfelejtem.
Félálomban jártam, és úgy érzetem, valahogy nagyon melegem van. Csodálkoztam, hiszen fázós fajta vagyok. Ki akartam takarózni és felkelni, de nem jött össze, mivel Niall kis híján teljes súlyával rajtam feküdt és karjai szorosan fonódtak derekam köré, nem mondom, hogy rossz érzés lett volna, leheletei simogatták bőrömet, amibe beleborzongtam. Ez az én formám, két nap alatt beleszerettem valakibe.
Nem mertem megmozdulni, még csak levegőt venni sem, mert amint felébred vége lesz a tündérmesémnek. Még ha érezne is irántam valamit... Nem-nem szabad, ki kell vernem a fejemből.
Ezt tudatosítva magamban, leemeltem kezeit derekamról, de felébredt... Az első számú célom nem ez volt vele, de mivel ma is sok dolgunk van, így örültem neki.
-  Jó reggelt a horkolás királynőjének!
- Horkoltam?
- Ohh de még mennyire! És beszéltél is álmodban...
- Micsoda? Pedig sosem szoktam, vagyis még nem panaszkodtak rám... - És ki vele miket hordtam össze-vissza?
- Hát. hogy milyen jóképű vagyok, megzabálsz annyira aranyos vagyok, de mert jó fejnek tartom magam nem veszem zokon, hogy egy rajongóra találtam benned… -Aki titokban tuti szagolgatja a pólómat.
Levert a víz... -Most komolyan kitárulkoztam álmaimban? Az nem lehet, de mi van ha mégis? Istenem...  -És honnét tudja a pólót? Nem is szagoltam meg, csak akartam. Sokkal inkább a tusfürdőjét a fürdőben.
Ó igen, ezt az illatot bárhol és bármikor felismerném, annyira magával ragadó és megnyugtató. Ha tippelnem kellene kakaó és mandarin illatjegyeket tartalmazhat.
Inkább ráhagytam, a dolgot, egy gyors öltözés, és szépítkezés után, ami nekem abból állt, hogy megfésülködtem, kontyba kötöttem hajamat, egy kis spirál és pirosító után nézegettem magam a tükörben, mint Harry... Igen Harry, Louis ugyanis tegnap volt olyan aranyos és elárult néhány titkot a fiúkról, így tudom, hogy a Bodri a tükörképének szokta mondogatni, hogy " Cuki fiú, milyen jól nézel ki..."
Nem kommentáltam a Göndörke szokásait...
Hatalmas vigyorral jöttem ki  a fürdőből, de Ni-t nem találtam sehol. Kíváncsi vagyok, hogy ennyi idő alatt mégis, hová tudott felszívódni?
Hamar rá találtam a hangok alapján, mikor benyitottam Louék-hoz. Harry egy szál boxerben ropta, Liam-nek fogkrémes volt az arca, Ni Justin Bieber-t énekelt, Lou pedig azt hiszem telefonált és Zayn aludt... -Mint egy óvodában.
- Srácok, sziasztok! Össze kéne kapni magunkat, mivel 1 óra múlva indulnunk kellene a stadiumhoz próbára!
Ma este koncert, igazából,már elképzeltem, hogy milyen lesz, sikítozó lányok, több ezres tömeg. De koncentráljunk egyenlőre a próbára… - És Harry utó szülinapi buliját is meg kellene szervezni, de még a srácokkal sem beszéltem. Ajjajj sok a baj, Liz-t is régen hívtam, anyuékat meg pláne… -Most kezdett tudatosulni bennem, hogy mire is vállalkoztam.
***
A próba, nagyon vicces volt, néha imitálták a lányokat és Josh megengedte, hogy odaüljek a dobhoz, amellyel egy következő álmom vált valóra. A koncert este hétkor kezdődött, mindenki kapott egy gyors ölelést vagy pacsit és kezdődött a show. Nagyon de nagyon élveztem, nem hittem, hogy ilyen fergeteges lesz, közben ki-be szaladgáltam a backstag-be  fülhallgatóval a fejemen. Tartottam a biztonságiakkal és minden személyzetissel a kapcsolatot. Pl.: nem egy leányzó lett rosszul, így mentősök is tartózkodtak a helyszínen. 
A koncert után hatalmas hangorkán tombolt a stadionban, teljesen megérdemelten. A fiúk röhögve érkeztek meg az öltözőbe, és én boldog szívvel gratuláltam nekik, nagyon büszke voltam rájuk, de még milyen büszke... Az előkészületi szobában pedig ott vártak rájuk a fő stábtagok Paul-al az élen. Már vagy 10 perce beszélgethettünk, egyik oldalamon Lou másik oldalamon Ni... Lou egyszer csak felugrott és közölte, hogy most hivatalosan is beavatnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése