14. Fejezet: Csak egy csók volt

A hideg rázott, remegtem, karomat, amelyet eddig magam mellett lógattam, elkezdtem óvatosan felvezetni Ni karján, majd ujjaimat összekulcsolva tarkóján közelebb húzódtam hozzá…

Nem mélyítettük el csókunkat, semmit sem akartunk elsietni. Niall ajkai, annyira puhák, és édesek voltak, csalogattak, mint a nyári virágok a réten a méhecskéket, és többet és többet akartam.

De mit? Mit csinálok? Nem vagyok normális esküszöm, azzal a fiúval csókolózom, akibe szerelmes vagyok, de nem engedhetem ezt meg magamnak, ráadásul egy másik srác éppen az óráját vizslatja, hogy mi tart ilyen sokáig.

Mikor ezekre gondoltam, a rózsaszín köd amilyen gyorsan jött, olyan hamar fel is szállt, elhúzódtam Ni-től, kezeimmel leválasztottam hosszú ujjait derekamról, furán, és egyben kíváncsian nézett rám, én pedig ott álltam, mint egy elsős, akit éppen leszidott a tanár néni. Szemeimet lesütve, nézegettem a tüll szoknyát és ujjaim közé is vettem egy-két réteget, amivel játsszhadozhattam idegességemben,mivel ha ideges vagyok általában, fogdosnom kell valamit… Még én elvoltam gondolataimmal, Niall óvatosan állam alá nyúlt így rákényszerített arra, hogy szemébe nézzek. „Nehéz olyasmire várni, amiről tudod, hogy talán soha nem fog megtörténni; de még nehezebb feladni, mikor ez az, amit mindig is akartál.”

- Aggie, én-ne haragudj rám!

- Ne kérj többet bocsánatot Niall, kérlek! Most levegőre van szükségem.

Így elengedtem karjait, kinyitottam az ajtót, és a folyosón végigrohantam, lent az aulában nem tartózkodott sok ember, így gyorsan és feltűnés mentesen jutottam ki, Tay már ott várt a megbeszélt helyen és nagyon sármosan festett. Sötétkék ing, sötétszürke zakóval, kiemelték arca vonásait, és barna szemeinek színét, de engem, inkább kékség ejtett hatalmába, csak egy csók volt, de benne odaadtam neki a szívemet és lelkemet.

- Agatha, csodálatosan szép vagy! - És átnyújtott nekem egy szál vörös rózsát, meg kell mondjam, nem tartozik a kedvenceim közé a vörös rózsa, annál inkább a rózsaszín.

- Köszönöm szépen!

- Annyira örültem mikor elfogadtad a meghívásom, és be kell valljam kicsit izgulok is.

Ő izgul? Akkor én mit mondjak? Engem majd szét vet az ideg és a boldogság, legszívesebben bezárkóztam volna magamban egy szobába és egész este romantikus filmeket bámultam volna, de nem akartam megbántani, leginkább egy személyre vágytam, egy érintésre, egy hangra és egy gyönyörű szájra.

-  Indulhatunk, Kedves?

-  Igen-igen, hogyne!Hová megyünk? - Kérdeztem mindezt, már egy Jeep Renegade anyósülésén ülve.

-  Titok, szeretnék neked meglepetést szerezni és egy csodálatos estét.

- Igazán köszönöm Tay, nagyon aranyos vagy!

- Nem kell köszönnöd semmit, és megsimította az arcomat.

Nem éreztem semmit, egy csöppnyi melegséget sem, ahol keze nyomát hagyta rajtam. Ez más volt, mint amiben eddig részem volt, hideg.

Ezután elfordulva tőle bambultam kifelé az ablakon, és azon gondolkoztam vajon mit csinálhat a Manóm.

Rá gondolva máris vidámabb lettem, és ismét éreztem a  jól eső borzongást.

Tay egy elegáns étterem elé tette le az autót, majd engem kisegítve le is zárta azt. Bent, pompa és csillogás fogadott, szegény családban nőttem fel, úgy értve megvolt mindenem, de többre nem is tellett volna, és nekem egy ilyen hely felért a csodával.

-  Nagyon szép! Csak ámultam és álltam egy helyben, amíg alaposan szemügyre nem vettem mindent.

-  Tetszik? - Kérdezte Taylor kisfiús lelkesedéssel.

- Gyönyörű szép!

-  Igen, olyan, mint te.

- Ugyan kérlek, ne hozz zavarba!

- Nem kell zavarban lenned, őszintén így gondolom..ó

- Köszönöm, nagyon kedves vagy,de melyik is a mi asztalunk? Megfogta kezemet és odavezetett egy két személy számára megterített asztalhoz.

Az este jó hangulatban telt, sokat nevettünk, beszélgettünk, még az élet nagy dolgairól is, amikor éreztem, hogy a kis táskában elkezdett zizegni a telefonom. SMS-t kaptam Niall-től.

Elnézést kértem a partneremtől, majd remegő kezekkel nyitottam meg az üzenetet.

"Drága Aggie!

Tudom, azt kérted tőlem, hogy ne kérjek többet bocsánatot, és meg is érteném, ha nem bocsájtanál meg, itt vagyok a srácokkal és játsszunk valamit, de nem tudok a játékra koncentrálni, csak rád gondolok, és a csókra, nem tudom hol vagy és éppen mit csinálsz, de beszélnünk kell. Nem is tudom mit írhatnék még... Csók Ni "

Sorai a szívemet melengették és mosolygásra késztettek, Tay meg is jegyezte, hogy valaki fontos személy írhatott, mert kivirultam.

"Kérlek várj meg az alvással! Csók Aggie "

Még mindig mosolyogva csúsztattam vissza táskámba telefonomat, és alig vártam, hogy újra lássam és halljam hangját.